Schistosoma visszér, A világ tíz legértelmetlenebb állami nagyberuházása

mazsolakonyhaja.hu - A férgesség tünetei

Élet és Tudomány, Ezek a férgek hazánkban nem fordulnak elő, de mert honfitársaink mind gyakrabban eljutnak Brazíliába és azokba az afrikai meg ázsiai országokba, ahol ezek a pa­raziták schistosoma visszér, mindent meg kell tenniük azért, hogy ne fertőződjenek meg a lárvájukkal.

E gy húszéves amerikai egyetemista lány a nyá­ri szünetet Közép-Af- rikában töltötte, ahol egy tudományos vizsgálatban schistosoma visszér részt.

A vendéglátók olyan házban helyezték el, amelyben nem volt vízve­zeték, ezért a közelben le­vő, lassú folyású édesvízbe járt fürödni. Néhány nap múlva apró, viszkető göbök jelentek meg a lábán, ame­lyek maguktól elmúltak, ám attól kezdve rossz lett a közérzete.

Varicózis milyen termékek nem

Öt héttel később belázasodott, szakadt róla a verejték, hasmenése és has­görcsei támadtak. Kezelő­orvosa maláriára gyanako­dott, s a negatív vérvizsgálat ellenére maláriaellenes gyógyszerrel kezdte kezel­ni.

A lánynak továbbra is magas volt a lá­za, lábainak és kezeinek a nagyízületei megduzzadtak és fájtak.

A tüzetes kivizsgá­lás feltárta, hogy Schistosoma elleni ellenanyag van a vé­rében, s háromszori negatív lelet után végül is ráakadtak a S. Az ezt követő gyógyszeres kezelés hatására megszűntek a tünetei, s az­óta jó az egészségi állapota.

E mé- telyféreg-nemzetség azért kapta ezt a nevet, mert a hím testén hasadék baráz­da van, amelyben a nős­tény él. Minthogy kifejlett korukban a visszeres rend­szerben élősködnek, jól illik rájuk a vérmétely elnevezés.

Az embert megbetegítő há­rom legismertebb faj közül a S.

E három mételyfaj földraj­zi elterjedésében is szembe­szökő különbség van. Habár a S. Brazíliában és a karibi övezetben ellenben csak a S.

A kutatások fel­tárták: e három mételyfaj földrajzi elkülönülésének az az oka, hogy nem minde­nütt él a specifikus köztes gazdájukul szolgáló csigaíy.

A teljesség kedvéért azon­ban megemlítjük, hogy Délkelet-Ázsiában előfor­dul a S. Az Egészségügyi Világ- szervezet szerint a világ het­vennégy népét sújtja schisz- toszomiázis, s összesen há­romszázmillió ember él olyan területen, ahol a vér­métellyel való fertőződés­nek adva vannak a föltételei.

De természetszerűleg azok is ki vannak téve ilyen fertő­zésnek — mint az említett amerikai lány esete példázza —, akik ezekre schistosoma visszér vidékekre hivatalosan vagy turistaként utaznak. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a forró égö­vi országokba látogatók a schisztoszóma elleni véde­kezéssel kapcsolatban is kér­jék ki a kezelőorvosuk taná­csát. Ember - visszér vagy háló Mit ajánlatos tudni a schisz- toszómák életciklusáról?

Ezeknek a mételyfajoknak két gazdájuk van. A végleges gazda az ember, a köztes gaz­da pedig — mint mondottuk — valamilyen csiga. A féreg csak az ember testében sza­porodik ott kerül sor az ivaros szaporodásra és a pe­terakásraám ahhoz, hogy a petéből fertőzőképes far­kos lárva fejlődjön ki, csigá­ra van szükség.

Ebből nyil­vánvaló, hogy a schiszto- szomiázis emberről ember­re nem teijedhet.

Fő terjesz­tője az a természetes víz, amelyben a lárvák kifejlő­déséhez nélkülözhetetlen csiga megtalálja az életfölté­teleit. Nos, ezek azok a vi­zek, amelyektől óvakodni kell. Mint az ábrán látható, mindhárom fő vérmétely- fajnak azonos a fejlődésmene­te.

Magyarország, 1966. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

A szabadon úszó farkos lárvák befurakszanak a bő­rön át a vérbe, s azzal a máj­ba jutnak, ahol kifejlett hí­mek és schistosoma visszér válnak belőlük. A két nem egy­másra találásakor bekövet­kezik az ivaros szaporodás, majd a féregpárok a hasüreg alsó részén levő visszerekbe vándorolnak elvétve azon­ban az is előfordul, hogy az agy ereibe jutnak el, s annak jellegzetes szövődményei támadnakahol a nősté­nyek háromszáz—háromezer petét raknak naponta.

Ezek a széklettel vagy a vizelettel jutnak a szabadba, attól füg­gően, hogy a bél vagy vala­melyik vizeleti szerv vissze- rében telepedett-e meg a szülőpár. A vízbe jutó pe­tékből ezeknek mindegyik vérmételyfaj esetén más és más az schistosoma visszér szabadon úszó lárvaalak, úgynevezett miracidium lesz, amely be- fürakszik a fajának megfelelő csigába, s ott továbbfejlődve végül is szabadon úszó farkos lárva alakul ki belőle, amely újabb ember megfer­tőzésére képes.